Ahogyan Magyarország szerte a hőségriadót okozó elvetemült forróság, úgy a szerelmes párok felhevült évődése borzolta a kerületet ezen a héten.

Csütörtök este úgy döntöttünk kedves ismerőseimmel, hogy felkeressük a kerület egy újonnan létrehozott zenés-iszogatós.csörgedezős intézményét, hátha a szabadtéri szórakozás során kevésbé okoz szervezetünkben még inkább égető szükséget az olcsó röviditalok arzenálja. Hazafelé egy egészen furcsa jelenségre lettünk figyelmesek:

a villamos megállóban, ami természetesen sokat emlegetett huszonnégyesünk végállomása is többek között, egy szerelmes pár szerzett boldogságot egymás ölében. A megrökönyödést csak a sokadik kukkolásnál vehettük észre, s mivel mi természetesen pofátlanul megfigyeltük őket, mindenre fény derült. A férfiszereplőnk, nevezzük Benjáminnak, oly fiatal volt, hogy még én magam is öregasszonynak éreztem volna magam mellette. Baseball sapkája is hátra csúszott rövidke haján, olyannyira csókolta kedvesét, akinek ölében kisded fiús teste helyet foglalt. Egyikük sem törődött a másik bármilyen testrészén lévő kosszal, vagy ruháik foltjaival, jó volt minden úgy, ahogyan volt. A idősödő hölgyet, kinek réges rég vörösre festett haja alatti lenövés bizony már őszbe fordult, nevezzük Arankának: annyira hevesen tuszkolta nyelvét Benjámin fején lévő testnyílásába, hogy a boros flakon egy mámoros pillanatban kiesett kezéből.

Igen ám, de természetesen a várva várt üvegcsörömpölés elmaradt: a bor flakonja ugyanis műanyag volt. Ha bor volt ez egyáltalán.