Nincs mit titkolnom, úgy érzem: a cím a nagymamámról szól. Aki még hetvenhét évesen is, kínos hiúsággal sértődik meg, hogyha a nyolcvanas súlyát emlegetjük, miközben egy kiló oldalas elfogy a napirendje alatt. A napirend...na igen...sűrű és strukturált, az éppen aktuális televíziós előfizetésünktől függő szappanopera-adók által vetített műsor szabja meg.

Mama bölcsességei is az élet alapvető témái körül forognak: főzés, női-férfi gender szerepek, generation gap, és az öregkori hipochondira. Mindez számomra vicces is, meg nem is, de leginkább felettébb érdekes. Egyszerűen szeme számára úgy forog a mérleg nyelve, ahogyan szeretné. Ha az ötös fölé csúszik eggyel, akkor 86 helyett 84-nek véli magát, s közli hogy mi nem tudjuk jól olvasni a súlyunkat. A mai fiatalok viselkedésével kapcsolatban, számomra is meglehetősen vad sztereotípiái vannak, amit családi hétvégi ebédeken előszeretettel hangoztat, s a leves az orrunkon át távozik. Az idegen színészek nevét parádés magyarsággal visszhangozza, s jövevény,-nem magyar szavak kiejtése is kihívás számára.

Itt is idézetgyűjtés következik.

"Ez egy nagy gazember. Egy maniKulátor"

"A fiatalabbik az idősebb?"

"Olyan modern ez a lábtörlő, kiemeli az ajtót"

"Hát ezek a fiatalok bekiabálnak mindenfélét, tudod jól"

"Nem bírom a mai fiatalokat. A lány kicsi, a fiúnak a derekáig ér. Aztán mászik fel rá, ölelgeti...hát menjen haza, ölelgesse ott!"

"Megy az a sorozat, nem nézed?

Én azt a filmet már végignéztem.

Dehát, most megy az!

Két éve is ment.

Ja, tényleg!"

"Meglátok egy bogarat, mindjárt elkezdek viszketni. Nem tudod, miért van ez, cicókám?"

A lecke feladva: bárki emlékszik bármilyen, kósza mama-szövegre, amit itt nem lát, szólja hozzá a bejegyzéshez! Ha nem pontos, az sem baj. Saját mamás szövegeket is várok!