A "Balázs Béla utca" villamosmegálló másik oldalán található egy lakópark, ami új, kis világként virít a ferencvárosi megszokott szféra középpontjában, akár egy ékszerdoboz. A domb tetején térkövekkel tarkított ösvényeken érünk oda az ötvenes deli legények által képviselt portaszolgálat ajtajához, ahonnan az urak az összes épületben lakó kedves itt élők igaz álmát őrzik.
Ha belépünk az udvarra, láthatjuk, hogy a mesterséges varázskert arborétumban fellelhető egzotikus növényei között boldog kis gyeptéglás területek húzódnak 2m2-es blokkokban: ez a földszinti lakók udvara. Amit mindenki úgy használhat, ahogyan csak szeretne.
A földszinti lakók egyike egy kedves teltkarcsú úriember, nevezzük Sanyinak. Rendkívül nyitott személyiségről tesz tanúbizonyságot nap mint nap, hiszen tárva nyitva hagyott "erkélyajtaja" szeretettel fogadja a kíváncsi bámészkodó tekinteteket. Sőt, aki veszi a fáradtságot, és fordít kicsi figyelmet Egyedülálló Sándor mindennapjaira, akkor hallhatja, ahogyan a viva tv muzsikáját szoprán hangon tudatja a világgal, vagy éppen sárga szúnyoghálóból eszkábált maszek paraván mögött napozik szuverén saját udvarocskáján...
Láthatjuk, hogy a Balázs Béla-féle varázslatot csak egy villamosmegálló és egy kereszteződés választja el a luxusbörtönbe zárt értelmiségiek legtermészetesebb szabadidő-eltöltési szokásaitól...;) kinek ki...:D
